telefonbeszélgetés

A telefonos megbeszélés egy speciális kommunikációs helyzet, nem tudhatjuk, hogy a

hívott felet milyen tevékenység közben zavarjuk, feltétlenül fontos, hogy tájékozódjunk
arról, hogy hívásunk elfogadható helyzetben és időben történik-e.
A telefon közvetítő eszköz, korlátozza az információáramlást – a non verbális jelzéseket
nem érzékeljük – ezért fontos a tömör, pontos megfogalmazás, a kérdések és válaszok
egyértelmű tétele.
Lényeges kérdések esetében célszerű a telefonbeszélgetés eredményét írásban
rögzíteni, ezt követően a partnernek elküldeni.
A telefonbeszélgetés során csak három hatáslehetőséggel számolhatunk: a hanggal
(hanglejtéssel), a gondolatokkal, amelyeket kifejezünk, és azzal a megformálással, amit
választunk gondolataink kifejezésére.

Kerülendő::
 A nevet és a céget nem mondjuk elég világosan és lassan a bejelentkezésnél.
 Túl halk és érthetetlen a beszélgetés.
 Hanyag beszéd.
 Szó eleji és végi szótagokat elnyeljük.
 A kezdeti világos beszédet követően, beszédünk mormogásba fullad.
 Helytelen kiejtés.
 Túl hosszú mondatok.
 Terjengős beszédmodor.
 Természetellenes beszéd, túlzott modorosság.
 Hideg üdvözlés, túlzott pedantéria.
 Egyforma hanghordozás, barátságtalan, udvariatlan stílus.
 Szárazság, túlzott tárgyilagosság.
 Én-üzenetek küldése.
 Önuralom elvesztése, nagyképűség.
 Kioktató hanglejtés.
 Kétértelmű, helyzethez nem illő kommunikáció.
 Üres ígéretek.
 Túlzott szívélyesség.