A sejtciklus és a sejt szaporodása

Minden szervezet szaporodása – reprodukciója, növekedése – szorosan összefügg a sejtek osztódásával. Az anyasejt
osztódik, és ezzel az anyasejttel genetikailag teljesen azonos két utódsejtet hoz létre. Az osztódás a többsejtű
szervezeteknél az egyedfejlődés – ontogenézis – alapja. Ennek köszönhetően keletkeznek az ivarsejtek is.

A sejtosztódáskor lejátszódó legnagyobb változások a sejtmagban főleg a kromoszómákban figyelhetők meg. Ezért ezek a
sejtosztódás alapvető egységei.
 A kromoszómák és szerkezetük:
Állandó sejtalkotók, nukleoprotein fonalakból állnak, sejtmagban találhatóak. Tartalmazzák a genetikai információ döntő
részét. 2 típusuk van:
a) PROKARIOTIKUS – prokarióta sejtben, pl.: baktérium, csak egy DNA-t tartalmaz
b) EUKARIOTIKUS:
A kromoszómának 2 karja van, ez a két kar az elsődleges befűződés (=centroméra) helyén kapcsolódik egymáshoz.
A másodlagos befűződés (=nukleólusz organizátor) a sejtmagvacska keletkezéséhez szükséges géneket tartalmazza.
A kromonéma egy nukleoprotein köteg (nukleinsav + protein), ezen helyezkednek el a pöttyszerű kromomérák. Egy
kromoméra és egy kromonéma együtt egy kromatídát alkot.
Egy ember testi sejtjében 46 kromoszóma van  sejt kromoszómakészlete. Ezek 23 homológ kromoszómapárt
alkotnak, az egyes párok teljesen egyformák alakban, méretben és géntartalomban is. Az egymástól különböző
kromoszómákat heterológoknak nevezzük. Minden testi sejtben 2 egyforma kromoszómaszerelvény található,
mindkét szerelvényen 23-féle kromoszóma van.
A testi sejtek mindig páros számú kromoszómát tartalmaznak, azaz két kromoszómaszerelvényt, ezért mondjuk, hogy
a testi sejtek diploid sejtek. Jelölésük: 2n
Az ivarsejtek mindig páratlan számú kromoszómát tartalmaznak, tehát 1 kromoszómaszerelvényt, ezért nevezzük őket
haploid sejteknek. Jelölésük: n
Kariotípus – 1 egyed teljes kromoszómakészlete

Fonálszerű (firilláris) sejtalkotók:

A sejtben mozgási és mechanikai funkciójuk van. Alapjukat nem membrán, hanem fibrillum képezi, fonalas fehérjékből
épülnek fel. A sejtosztódásnak egy segédberendezése:

 Mitotikus apparátus – sejtosztódás folyamán figyelhető meg; amikor a sejt nem osztódik, akkor nem látható. A
mitotikus apparátus a kromoszómák teljesen egyforma osztódását és vándorlását biztosítja, ennek köszönhető,
hogy az anyasejt és az utódsejt genetikailag teljesen megegyeznek. A két centriolum között hosszabb
mikrotubulusok (vékony csövecskék) húzódnak, melyek együtt magorsót alkotnak. A magorsó osztódáskor a
kettévált kromoszómákat a sarkak felé húzza.

Mi is az a sejtciklus?
Az egyik sejtosztódástól a másikig bekövetkező folyamatok sorozata. A növekedés, a sejtmagosztódás, a sejtmag és a
többi sejtszervecske osztódása, stb.
Fázisai:
 G1-fázis
 S-fázis interfázis (nem látjuk a jeleket, csupán kémiai változás)
 G2-fázis
 M-fázis – kariokinézis (sejtmag – kromoszómák - osztódása) – 4 fázisban valósul meg + citokinézis (sejtnek az
osztódása)
Interfázis:
G1-fázis: Az utódsejtek létrejöttének pillanatában kezdődik, amely gyakorlatilag a sejt saját sejtciklusának a kezdete.
Alapanyagok szintézisével (nukleinsavak) egybekötött növekedési folyamatok játszódnak le. A G1-fázisban található a fő
ellenőrző góc, amelynek szabályozó feladata van. Ez kedvezőtlen életkörülmények esetén (pl.: táplálékhiány), nemcsak a
G1-fázist állíthatja le, hanem az egész sejtciklust. Ezért időtartam szempontjából ez a fázis a legváltozatosabb, normális
körülmények között ez a legrövidebb.
S-fázis (szintézis fázis): Specifikus szerepe van az egész sejtciklust illetően, nagyon fontos szintetikus folyamatok
játszódnak le benne: fehérjeszintézis és replikáció  DNS molekulák önmagukat megduplázzák (=replikáció), maga a
sejtmag genetikai információja is megduplázódik, az egykromatídás kromoszómák megkétszereződnek kétkromatídássá.
G2-fázis: újabb szintéziseket jelent, főleg azok a fehérjék képződnek, amelyek majd később fontos szerepet játszanak a
mitotikus apparátus létrejöttében. A sejt tovább növekszik és felkészül a sejtmag osztódására.

M-fázis: (mitotikus fázis)

 Profázis (előszakasz) – kialakul egy segédberendezés (mitotikus apparátus a citoplazmában) eltűnik a
sejtmaghártya és a sejtmagvacska, kialakul a magorsó, a centriólumok kettéosztódnak és az ellentétes
sejtpólusokhoz húzódnak. Kromoszómák lerövidülnek és megvastagodnak – spiralizálódnak.
 Metafázis (középszakasz) – rövid ideig tartó rész a kromoszómák hosszanti irányban kettéválnak,
centromérájukkal a magorsó valamelyik fonalára kapcsolódnak a sejt egyenlítői síkjában.
 Anafázis (utószakasz) – leghosszabb ideig tart. Ebben részben történik meg a kromoszómák osztódása, majd a
sejt két ellentétes pólusához húzódnak. E szakasz végére a kromoszómák a két pólusnál vannak.
 Telofázis (végszakasz) – felbomlik a magorsó, kromoszómák despiralizálódnak, azaz megnyúlnak (vizet vesznek
fel). Visszaalakul a sejtmaghártya, megjelenik a sejtmagvacska, majd a két sejtmag (kariokinézis). Ezt követi a
citokinézis. Az állatoknál a sejtek közti választófal centripetálisan (kívülről befelé), a növényeknél
centrifugálisan (belülről kifelé) képződik, sejtlemeznek hívjuk.

Kétféle sejtosztódást ismerünk: (+ alapkülönbségek)

1. Mitózis (számtartó osztódás) – az osztódó sejtet anyasejtnek, a keletkezett sejteket lánysejteknek vagy
utódsejteknek nevezzük. Ha haploid sejt osztódik mitotikusan, akkor a lánysejt is haploid lesz, ha diploid
osztódik, ugyanúgy diploid lesz az utód is. (számtartó jelleg)

2n n
2n n
2n n

2. Meiózis (számfelező osztódás) – csak diploid sejtek osztódhatnak így, és a keletkező sejtek haploid sejtek.

n
n
2n n
n

MITÓZIS:
A sejtciklus interfázisában intenzív szintetikus folyamatok játszódnak le. Az S-fázisban a sejt genetikai információja (a
DNS és az egész kromoszómakészlet) megkétszereződik, azaz az összes egykromatídás kromoszóma kétkromatídássá
válik. Ekkor a kromoszómák még despiralizáltak (mikroszkóppal nem látható hosszú, letekeredett fonalakat alkotnak).
M-fázis: (mitotikus fázis)
1. A profázisban a kromoszómák a spiralizálódás hatására egymástól elhatárolhatókká válnak. Eközben kialakul a
magorsó.
2. A metafázisban befejeződik a spiralizáció, a két kromatídás kromoszómák hosszanti irányban ketté válnak,
centromérával összekapcsolt leánykromatídák jönnek létre. Centromérájukkal a magorsó valamelyik fonalára
kapcsolódnak.
3. Az anafázisban mindegyik kromoszómának először a centromérája osztódik, a leánykromatídák szétválnak és a
sejt két ellentétes pólusához húzódnak. Az így keletkezett leánykromoszóma egykromatídás a következő S-
fázisig.
4. A telofázisban felbomlik a magorsó, az egykromatídás kromoszómák despiralizálódnak. Visszaalakul a
sejtmaghártya, megjelenik a sejtmagvacska, majd a két sejtmag (kariokinézis). Ezt követi a citokinézis – az
anyasejt kettéosztódása két önálló utódsejtre, melyek kromoszómaszáma megegyezik az anyasejtével. Ha az
anyasejt diploid volt, az utódsejt is diploid lett, haploid anyasejt esetén pedig haploid utódsejt keletkezett.

MEIÓZIS:

Felére csökken a kromoszómaszám, ezért csak meiózis útján képződhetnek ivarsejtek – gaméták. Így képződnek továbbá
a spórák, a pollenek és a magasabb rendű növények petesejtjei is. Két egymást követő osztódásból áll:

a) Heterotipikus osztódás – teljes ciklus, mindegyik fázis jelen van.

1. A profázis előtt az interfázisban replikálódik a DNS, vagyis kétkromatídás kromoszómák jönnek létre,
mindegyik kétkromatídás kromoszóma megtalálja a homológ párját és összesimulnak, bivalenseket hoznak
létre. Összetapadásuk során olyan genetikai folyamat lép fel, amit átkereszteződésnek = crossing over-nek
nevezünk. Kicserélik a genetikai információjuk egy részét, az így keletkezett kromoszómák anyai és apai
géneket egyaránt tartalmaznak. A profázis végére kialakul a magorsó.
2. A metafázisban a magorsó fonalára párosan kapcsolódnak a homológ párok.
3. Az anafázisban a centromérák nem osztódnak, hanem a homológ kromoszómapárok külön válnak, és a
mitózistól eltérően az egész kromatídás kromoszómák vándorolnak a pólusok felé. Ekkor történik meg a
redukciójuk az eredeti felére.
4. A telofázisban a kariokinézis és a citokinézis után a végeredmény két kétkromatídás kromoszómákkal
rendelkező utódsejt.

Szükség van egy újabb sejtciklusra, amelyben a 2 kromatídás kromoszómákból 1 kromatídásak lesznek, ezt az újabb
sejtciklust abszolválja külön-külön mindkét, az előző osztodásból keletkezett sejt:

b) Homeotipikus osztódás – nem teljes sejtciklus, hiányzik az S-fázis, a DNS-molekulák replikációja. A G1- és a
G2-fázis megvalósul, sejtmag osztódása (kariokinézis) a mitózis szabályai szerint: profázis, metafázis,
anafázisban 2 kromatídás kromoszómákból 1 krom. k. keletkezik, a telofázisban kialakul a két új sejtmag fele
kromoszómaszámmal, majd a sejtosztódás is (citokinézis).
A meiózis definitív végterméke tehát 4 sejt, haploid kromoszómaszámmal.